Ezért nem az akciós ár döntött a fűkasza vásárlásnál
Januárban indul nálam az akciófigyelés, mert ilyenkor derül ki, mi lett tényleg olcsóbb, és mit címkéztek át csak.
Van egy táblázatom, amibe ősz óta írom be azokat a termékeket, amiket előbb-utóbb megveszek. Nem árakat gyűjtök benne, hanem dátumokat. Melyik hónapban mennyi volt, mikor ment fel, mikor jött vissza. Egy kültéri lámpasornál például három hónap alatt kétszer változott az ár úgy, hogy a végén ugyanannyiba került, mint szeptemberben, csak közben ott volt mellette egy piros szalag.
Volt egy fúrógép is, aminél fordítva működött a dolog. Nyáron kétszer is olcsóbb volt, mint a novemberi nagy akcióban, csak akkor épp senki nem figyelt oda, mert nyáron nem fúrógépet keres az ember.
Ez a szokásom nem bizalmatlanságból alakult ki, hanem unalomból. Az első télen, amikor otthon ültem egy hosszú betegséggel, elkezdtem elmenteni a képernyőképeket, és fél év múlva már láttam a mintázatot.
A mintázat egyébként nem valami titkos trükk. Egyszerűen arról szól, hogy egy termék ára akkor mozdul, amikor sokan keresik, és aki előre tudja, mikor fog kelleni neki valami, az nem szorul rá a piros szalagra.
Amit ebből megtanultam, az inkább emberi, mint közgazdasági. A jó vétel nem az, ahol a legnagyobb a lehúzott szám, hanem ahol a legkisebb a kockázat, ha valami elromlik.
Egy kávéfőzőnél ez mindegy. Egy 20 000 forintos lámpánál is mindegy. De van olyan vásárlás, ahol egy rossz döntés nem pénzben fáj, hanem abban, hogy jövőre megint elölről kell kezdeni az egészet.
Idén januárban pont egy ilyennel találtam szembe magam, és nem is a magam pénzéből.
Az iskolakert, amit a szülői körrel tartunk életben, három éve működik. Két emelt ágyás, egy gyümölcsfasor és egy jó nagy füves rész tartozik hozzá, ahol tavasszal az alsósok kint tanulnak. A füves részt eddig egy szülő vágta, a maga kis gépével, hétvégenként, ingyen.
Ősszel viszont elköltöztek, és a gép is ment velük. Így januárban ott álltunk azzal, hogy a nyári tábor kezdetéig kell egy közösen használható kasza, amihez az iskola nem tud hozzátenni semmit, csak amit mi összeadunk.
Egy régi ismerősömet hívtam fel, aki kisgépszervizt visz, és negyed óra alatt olyan szempontokat sorolt, amikre magamtól nem gondoltam volna.
Először a méret dőljön el, csak utána az ár
Azt mondta, kezdjem azzal, hogy megnézem a köbcentit és a lóerőt, mert abból derül ki, mire való a gép.
Egy iskolakerti füves rész és egy gyümölcsfasor alja nem ugyanaz a feladat, mint egy elgazosodott árokpart. Nekünk nem a legerősebb gép kell, hanem az, amit egy váltásban több felnőtt is elbír.
Elmagyarázta, hogy a köbcenti a motor mérete, a lóerő pedig az, amit ebből ténylegesen ki lehet hozni. A kettő általában együtt mozog, de nem mindig ugyanolyan arányban, és a nagyobb szám mindig nagyobb tömeget is jelent. Egy huszonöt köbcentis gépet egy órán át fogni még kellemetlen sem, egy ötven köbcentiset viszont a harmadik hétvégén már nem vállalja el senki önként.
Azt is hozzátette, hogy a damilfej és a vágótárcsa között sem mindegy, mit választ az ember. A füves részhez damil kell, a fásodott, vastagabb szárú gaz alá viszont tárcsa, és a kettő nem ugyanaz a munkafogás.
Amikor ezután nekiálltam a keresésnek, pont ezért volt megnyugtató, hogy egy fűkasza webáruház kínálatában a terméknevekben ott áll a köbcenti és a lóerő is. Nem kell megnyitni tíz aloldalt ahhoz, hogy két gépet össze lehessen hasonlítani.
A Péter Láncfűrész fűkasza kategóriájában látogatásomkor az első oldalon 141 900 forinttól 389 990 forintig tart a sor, és ebben benne van a huszonöt köbcentis kisgéptől az ötven köbcentis bozótvágóig minden.
Nekünk a középmezőny jött be. Az ECHO SRM-3021TES/U harminc köbcentis, 1,8 lóerős, ésjó áron van kifejezetten. Az alsó szélen ott a Bluebird BC 280 B, ami 27,4 köbcentis, 1,3 lóerős, ez is nyerő ajánlat.
A garancia, amit tényleg le lehet olvasni
A második szempont az volt, hogy mi történik, ha a gép a második nyáron megáll.
Az ismerősöm szerint itt szoktak a közösségi gépek elvérezni. Nem azért, mert rosszak, hanem mert senki nem tudja, kihez kell vinni, és mire kiderül, addigra elmegy a szezon.
Az ECHO gépeknél a termék mellett ott a garancia, magánszemélynek öt év, vállalkozásnak kettő. Ez nekünk azért volt fontos, mert az iskolakert gépe magánszemély nevén áll, egy szülő vette meg a közösen összedobott pénzből.
Ezt a részt egyébként nem a leírásból tudtam meg először, hanem telefonon. A megadott számot megcsörgettem, és délután kettő után visszahívtak, ahogy az oldalon írják. Nem sales beszélgetés volt, hanem egy tényleges válasz arra, amit kérdeztem.
Az alkatrész, amiről vásárláskor senki nem beszél
A harmadik szempont volt a legérdekesebb, és erre magamtól tényleg nem gondoltam volna.
Egy közösségi gépnél az a kérdés, hogy öt év múlva kapok-e hozzá berántót, karburátort, szöghajtást. Egy iskolakerti kasza nem egy szezonra kell, hanem addig, amíg a mostani elsősök elballagnak.
A Péter Láncfűrész ezen a ponton azért volt jó választás, mert nem csak gépeket árul. A weboldalukon több mint 40 000 tételes alkatrészraktárról írnak, és a fűkaszás alkatrészek márkánként külön kategóriákban ülnek, a damiloktól a szöghajtásig.
A boltot Szabados Péter gépészmérnök alapította 2013-ban, és ez a szerkezeten is látszik. Nem egy webshop, amire ráaggattak egy alkatrészfiókot, hanem egy alkatrészraktár, ami mellé gépek is kerültek.
Az ismerősöm szerint ez a különbség öt év múlva fog számítani, amikor egy szöghajtás vagy egy berántó kell. Aki csak gépet árul, annál az ilyesmi rendelésre jön, ha egyáltalán. Ahol viszont az alkatrész az alap, ott a legtöbb dolog kapható, mert amúgy is ott áll a polcon.
Nekünk ez a szempont azért volt fontosabb, mint bárkinek, aki magának vesz gépet. Egy iskolakerti kaszát nem egy ember használ óvatosan, hanem tíz különböző szülő, különböző kézzel, és az ilyen gép hamarabb kér valamit.
Amit végül vettünk, és ami ebből tanulság lett
A döntés februárra született meg, és nem az akciós áras gép nyert.
Az lett a nyertes, amit az ismerősöm végig javasolt: a középső kategória, ismert motorral, kapható alkatrésszel. A táblázatomban ez a tétel az egyetlen, amelyiknél nem írtam be dátumot, mert nem vártam meg vele semmilyen leértékelést.
A szülői körben egyébként volt, aki ezt nem értette. Egy édesapa végig azt mondta, hogy márciusban biztosan olcsóbb lesz, és várjunk vele. Igaza is lehetett volna, csak közben az iskola áprilisban táborozási tervet ad le, és az akkor már nem függhet attól, hogy egy webshopon mikor lesz kedvezmény.
A pénzt tizenhárom család adta össze, és a gép egy szülő nevén áll, aki írásban vállalta, hogy a tárolása és az évenkénti átnézése az ő feladata.
Az akciófigyelés nálam megmaradt, csak azóta másképp nézem. Egy lámpasornál tényleg a legjobb ár számít. Egy gépnél viszont az, hogy hova tudom vinni, ha megáll, és hogy meddig lesz hozzá alkatrész.
Az iskolakert füves részét idén májusban már ezzel vágtuk, és a nyári tábor első napján nem volt térdig érő fű a gyümölcsfák alatt.
Ha valaki hasonló közösségi géppel bajlódik, annak azt mondom, hogy egy fűkasza webáruház kínálatát ne az akciós szalag felől kezdje nézni. A köbcenti, a garancia és a kapható alkatrész felől érdemes, ahogy azt a Péter Láncfűrész oldalán is végig lehet járni.